A nonprofit szervezetek érdekképviselete, kapcsolatrendszere

A szektorra vonatkozó jogi, gazdasági szabályozás, az adókedvezmények megállapítása, az állami hozzájárulás mértéke és mikéntje, a külföldi támogatások felkutatása és hozzáférhetősége – különös tekintettel az európai integrációs folyamat eredményeként hazánk szervezetei számára is hozzáférhető források bővülésére – mind olyan kérdés, amely a szektor jelentős részét érinti, nem is beszélve az ezekkel kapcsolatos döntések következményeiről. Joggal vetődik fel a szervezetekben az igény arra, hogy ezen döntések előkészítésébe bevonják őket, véleményüket kikérjék, javaslataikat a döntéshozók figyelembe vegyék, érdekeiket megfelelő módon képviselhessék.

 

Tudjuk azonban azt is, hogy eddig valamennyi – a szektor egészét összefogó szervezet, kamara, intézmény felállítását célzó – javaslat, tervezet már az elképzelések szintjén kudarcba fulladt, megvalósításukra még kísérlet sem történt. A szervezetekben jogosan él a félelem és a bizalmatlanság egy esetlegesen központilag létrehozott "érdekképviseleti fórum", vagy egy önmagát legitimnek "kikiáltó" szervezet felállításával szemben. Ugyanakkor a jelenleg tevékenykedő valamelyik csúcsszervezet előtérbe kerülését, kiemelését egy majdani hierarchikus rendszer kiépüléseként és saját függetlenségük elvesztéseként értékelnék.

 

Az érdekképviselet megoldásánál figyelembe kell venni azt, hogy a szektor meglehetősen heterogén, a szervezetek nagy része olyan tevékenységet folytat, melyre a szabályozások, adótörvények, kedvezmények változása gyakorlatilag semmiféle hatással nincsen, talán ebből kifolyólag is saját érdekképviseletre nem tartanak igényt. Bármiféle kötelezettség, aktív részvétellel járó szektorszintű összefogás kezdeményezése – saját működésük nyilvánossá tételétől, adminisztrációs terheik növekedésétől tartva – ellenérzéseket és tiltakozást váltana ki belőlük.

Ezért egy sikeres, a szektor támogatását bíró érdekképviselet felállításához az alábbi kérdések megválaszolása szükséges: