HÍREK


Erősödtek a törésvonalak az Európai Unióban

2017. július 7-én került megrendezésre a Századvég Alapítvány szervezésében a „Merre tart Európa? – A Project 28 kutatás 2017-es eredményei” című konferencia. Az eseményen beszédet mondott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Schmidt Mária történész, a Terror Háza főigazgatója. A felmérés eredményeit Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette.

Ekkora bérnövekedés lehet a következő években

A világgazdaságban betöltött pozíciónkon nagyon nehezen lehet változtatni, a közgazdászok többsége még mindig úgy gondolja Magyarországon, hogy a 90-es években éltanulók voltunk az átalakulásban, de valójában a sereghajtóvá válásban jártunk az élen - többek között erről is beszélt az Origónak adott interjújában György László.

Az oktatáspolitika 2010 utáni koncepciójáról

A hazai oktatáspolitika kihívásainak és eredményeinek értékelése az érzelmi alapú vita helyett konstruktív, hiteles elemzést és véleménycserét érdemel. Az oktatás fejlesztése ugyanis valódi kitörési pontot és lehetőséget jelent hazánknak, főként az egyre erősödő globális verseny, az ipar 4.0 és az intelligens szakosodás korszakában.

What Europe thinks - A The Spectator magazin különszámában a Project 28 kutatás

"What Europe thinks" címmel megjelent a The Spectator brit konzervatív hetilap különszáma, mely a Századvég Alapítvány Project 28 kutatásának 2017-es eredményeit mutatja be.

Figyelő: Inog a bizalom

Furcsa kettősséget mutat a Századvég Alapítvány Project 28 által készített kutatás. A 28 EU-tagállamban a megkérdezettek túlnyomó része tagja akar maradni a közösségnek, ugyanakkor nagyon határozottan megjelenik az a vélemény, hogy Brüsszel igencsak félrekezeli az elmúlt néhány év legsúlyosabb válságait. Ez arra utal, hogy a tagországok állampolgárai más típusú együttműködést szeretnének, mint amit az uniós politikai elit.

Idén és jövőre is 4 százalék körüli ütemben bővülhet a magyar gazdaság

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. az első negyedéves kedvező növekedési adat nyomán 2017-re és 2018-ra vonatkozóan is felfelé módosította növekedési előrejelzését, és így az idei és a jövő évre is 3,8 százalékos növekedést vár.

Szakmai látogatás a prágai Václav Klaus Intézetben

A Századvég Alapítvány delegációja Barthel-Rúzsa Zsolt elnök vezetésével szakmai látogatást tett a prágai Václav Klaus Intézetben.

Német belpolitika a schleswig-holsteini és az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választások tükrében

2017 májusában két tartományi választásra került sor Németországban. A márciusi saar-vidéki választást a CDU nyerte, kiállva az év első próbáját. Az SPD veresége rámutatott, hogy a csupán Schulz személyére felépített kampány nem elég a győzelemhez. A schleswig-holsteini és az észak-rajna-vesztfáliai választásnak mindkét párt számára nagy tétje volt: képes-e az SPD taktikát változtatni és megtartani a két általa vezetett tartományt, valamint adott-e a CDU számára a saar-vidéki győzelem akkora löketet, amely elegendő a két másik tartomány megszerzéséhez. A Századvég Alapítvány elemzése a két tartományi választás eredményeit értékeli.

BREXIT NAPLÓK VIII. – Választási esélylatolgatás

Amikor Theresa May brit miniszterelnök 2017 áprilisában váratlanul bejelentette, hogy június 8-án előrehozott választásokat tartanak az Egyesült Királyságban, annak biztos tudatában tette, hogy pártja és a Munkáspárt között a felmérések szerint legalább 17 százaléknyi különbség van. A két párt közötti különbség néhány felmérés szerint az azóta eltelt nagyjából egy hónapban azonban gyakorlatilag eltűnt. A Századvég Alapítvány elemzésben ennek lehetséges okait vizsgálja, valamint bemutat négy olyan tényezőt, amely erősen befolyásolhatja a választások alakulását.

Rendszerváltás jöhet az amerikai külpolitikában – Interjú Barthel-Rúzsa Zsolttal

Remélhetőleg hamarosan Donald Trump amerikai elnök környezetében is látni fogják, hogy a washingtoni külügyminisztérium által képviselt „régi vonal” nem tartható hazánkkal és más partnerekkel szemben – fejtette ki lapunknak Barthel-Rúzsa Zsolt. A Századvég Alapítvány elnökét a George Soros befolyásának visszaszorítására irányuló nemzetközi törekvésekről is kérdeztük.

A dzsihádista inspirációjú radikalizálódásról

Az elmúlt két év Európában végrehajtott, dzsihádista inspirációjú merényleteinek nyomozati eredményeiből számos egyértelmű következtetést vonhatunk le. Mindenek előtt, ha nem értjük meg – vagy éppen relativizáljuk – a mögöttes vallási-ideológiai tényező szerepét a radikalizálódási folyamatokban, nem fogjuk tudni hatékonyan megelőzni a terrorizmushoz vezető erőszakos radikalizálódást.

Kétszer annyian szeretnék Orbán Viktort kormányfőnek, mint Botka Lászlót

A Századvég legfrissebb felmérése alapján kétszer többen vannak azok, akik Orbán Viktort látnák legszívesebben miniszterelnöki pozícióban, mint Botka Lászlót. Az, hogy Botka László ellenzi a magyar határon megépült kerítést, a válaszadók többségénél népszerűtlenné teszi a szocialisták vezetőjét.

"Ha Európa iszlamizálódik, akkor keresztények nem lesznek." - interjú Barthel-Rúzsa Zsolttal

Rendhagyó beszélgetés Barthel-Rúzsa Zsolttal, a Századvég Alapítvány elnökével a kereszténységről és Európa megmaradásáról, Sorosról és az iszlám bevándorlásról, a civilekről és azokról, akik csak annak mondják magukat, na meg arról, hogy "nálad van-e a piros kapszula".

Francia elnökválasztás II. - Macron csatát nyert, de ki nyeri a háborút?

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a 2017. május 7-én megrendezett francia elnökválasztás második fordulójában Emmanuel Macron magát függetlennek, centristának pozicionáló elnökjelölt győzött, így ő lett az V. Köztársaság nyolcadik elnöke. Macron a francia elnökválasztás megnyerésével csatát nyert, de a háború megnyeréséhez a júniusi nemzetgyűlési választásokon többséget kell szereznie frissen alakult pártjának. Milyen esélyei vannak erre? A Századvég Alapítvány elemzésében értékeli a második forduló után kialakult erőviszonyokat.

NATO levelek I. - A Merkel-Putyin találkozótól a brüsszeli NATO-csúcsig: merre tart a NATO?

2017. május végén kerül sor a NATO-tagállamok állam- és kormányfőinek találkozójára Brüsszelben. A találkozó azért is fontos, mert a tagállamok vezetői itt találkoznak először együtt Donald Trumppal. Ugyanis a szövetség alapvető stratégiai irányai már adottak: a védelmi kiadások növelése és a klasszikus honvédelmi képességek fejlesztése a legfontosabb prioritás. A szövetség hosszú távú stratégiáját, európai szempontból egyértelműen az Oroszországgal való viszony határozza meg jelenleg. Ebben a kontextusban a NATO célja egyértelműen a hitelesség és az elrettentési képesség növelése – de hogyan forduljon a szövetség, legfőképp Európa, az Oroszországgal való párbeszédhez? Éppen, mivel az elkövetkezendő egy év az európai választásokról fog szólni, igazán nagy áttörést még nem várhatunk e tekintetben. Azonban az amerikai külpolitikából úgy tűnik: a kezdeményezés visszakerült európai kézbe. A Századvég Alapítvány új sorozata a NATO aktualitásait elemzi.