HÍREK


"Ha Európa iszlamizálódik, akkor keresztények nem lesznek." - interjú Barthel-Rúzsa Zsolttal

Rendhagyó beszélgetés Barthel-Rúzsa Zsolttal, a Századvég Alapítvány elnökével a kereszténységről és Európa megmaradásáról, Sorosról és az iszlám bevándorlásról, a civilekről és azokról, akik csak annak mondják magukat, na meg arról, hogy "nálad van-e a piros kapszula".

Francia elnökválasztás II. - Macron csatát nyert, de ki nyeri a háborút?

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a 2017. május 7-én megrendezett francia elnökválasztás második fordulójában Emmanuel Macron magát függetlennek, centristának pozicionáló elnökjelölt győzött, így ő lett az V. Köztársaság nyolcadik elnöke. Macron a francia elnökválasztás megnyerésével csatát nyert, de a háború megnyeréséhez a júniusi nemzetgyűlési választásokon többséget kell szereznie frissen alakult pártjának. Milyen esélyei vannak erre? A Századvég Alapítvány elemzésében értékeli a második forduló után kialakult erőviszonyokat.

NATO levelek I. - A Merkel-Putyin találkozótól a brüsszeli NATO-csúcsig: merre tart a NATO?

2017. május végén kerül sor a NATO-tagállamok állam- és kormányfőinek találkozójára Brüsszelben. A találkozó azért is fontos, mert a tagállamok vezetői itt találkoznak először együtt Donald Trumppal. Ugyanis a szövetség alapvető stratégiai irányai már adottak: a védelmi kiadások növelése és a klasszikus honvédelmi képességek fejlesztése a legfontosabb prioritás. A szövetség hosszú távú stratégiáját, európai szempontból egyértelműen az Oroszországgal való viszony határozza meg jelenleg. Ebben a kontextusban a NATO célja egyértelműen a hitelesség és az elrettentési képesség növelése – de hogyan forduljon a szövetség, legfőképp Európa, az Oroszországgal való párbeszédhez? Éppen, mivel az elkövetkezendő egy év az európai választásokról fog szólni, igazán nagy áttörést még nem várhatunk e tekintetben. Azonban az amerikai külpolitikából úgy tűnik: a kezdeményezés visszakerült európai kézbe. A Századvég Alapítvány új sorozata a NATO aktualitásait elemzi.

Szent II. János Pál pápa és a keresztény Európa megújulása

A Századvég Alapítvány szervezésében 2017. május 9-én került megrendezésre az Értékek Európája konferenciasorozat utolsó részeként a Szent II. János Pál pápa és a keresztény Európa megújulása című nemzetközi konferencia. Az eseményen beszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. Az előadók Szent II. János Pál pápa örökségét és a keresztény Európa aktuális helyzetét értékelték.

Brexit naplók VII. - Miért van szükség az előrehozott választásokra?

Theresa May brit miniszterelnök váratlanul bejelentette, hogy június 8-án előrehozott választásokat kíván tartani. A javaslatot másnap a brit parlament elsöprő többséggel hagyta jóvá, így az országnak a Brexit tárgyalások megkezdése mellett egy új választás lebonyolítására is fel kell készülnie. Bár a brit sajtóban már márciusban megjelentek olyan hírek, hogy a kormányzat még tárgyalások megkezdése előtt ilyen lépésre készülhet, a bejelentés mégis felkészületlenül érte a nemzetközi közvéleményt. Ebben nagy szerepet játszhatott az is, hogy korábban May többször is kijelentette: teljesen kizárt egy előrehozott választás. Mi vezethette a brit miniszterelnököt e váratlan lépés megtételére, s az milyen lehetőségeket, illetve kockázatok hordoz a Konzervatív Párt számára?

Magyarországon van tér a béremelésre

„Miért érezzük a munkaerőhiányt? A hazai foglalkoztatás problémája egészen a rendszerváltozásig nyúlik vissza. Csehországhoz képest 500 ezer munkahely hiányzik még, ami óriási hátrány” ­- mondta György László, a Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza a Világgazdaság „Gazdasági csúcstalálkozó: csúcsvezetőknek” című konferenciáján.

Csalóka érzetek

Növekszik a gazdaság teljesítménye, csökkennek a munkát terhelő adók, nő a foglalkoztatás és alig van infláció. Kérdés azonban, hogy az átlagember mindebből mit érzékel.
A Századvég Alapítvány által havonta készülő, gazdasági közhangulatot bemutató felmérést Vértesy László, a Századvég Alapítvány vezető kutatója ismerteti a Figyelőnek.

Francia elnökválasztás: mélyponton a mainstream pártok

A 2017. április 23-án megrendezett francia elnökválasztás első fordulóját a szavazatok 24 százalékának megszerzésével a függetlenként induló Emmanuel Macron nyerte, míg a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen a szavazatok 21 százalékát szerezte meg. Az előzetes várakozásoknak megfelelően Macron – Le Pen párharc lesz a május 7-én esedékes második fordulóban.

A többség kritikus Soros György szervezeteivel szemben

A magyarok döntő többsége károsnak tartja Soros György magyarországi szervezeteinek tevékenységét és a milliárdos üzletemberről is rossz véleménnyel van – derült ki a Századvég Alapítvány friss közvélemény-kutatásából. A többség szerint a felsőoktatási törvény módosításának célja nem a CEU bezárása.

A szerb elnökválasztás eredményének elemzése

Az április 2-án rendezett szerb elnökválasztáson a szavazatok 55,06 százalékát megszerezve Alekszandr Vucsics, a Szerb Haladó Párt (Srpska Napredna Stranka, SNS) jelöltje lett az ország új köztársasági elnöke. A választási eredményt az Európai Unió vezetői is pozitívan fogadták, Szerbia ugyanis kulcsfontosságú szereplő a Nyugat-Balkánt is érintő migrációs válság szempontjából. Az eredmény egyúttal kedvező a magyar-szerb kormányközi kapcsolat tekintetében is. A Századvég Alapítvány elemzése összefoglalja a szerb elnökválasztás eredményeit, annak kül- és belpolitikai vonatkozásait.

A Kúria döntése is megerősítette: Mellár Tamás hazudott a Századvégről

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét arról, hogy Mellár Tamás valótlanul állította a 2014. október 31-én „Orbán nem az a vezető, akivel értelmesen lehet beszélni” címmel a www.nol.hu honlapon megjelentetett cikkben, hogy a Századvégnél „kutatási igazgatóként betöltött tisztsége idején a minisztériumtól kapott kutatási megrendelések alapján a miniszterelnök tanácsadói érdemi munkavégzés nélkül vették fel a minisztériumtól utalt pénzt.”

A német belpolitikai helyzet a Saar-vidéki választások tükrében

2017. március 26-án került sor az idei első németországi tartományi parlamenti választásokra. Bár Saar-vidék az ország legkisebb tartománya, a kampányt világszerte nagy érdeklődés övezte, a szakértők ugyanis a szeptemberi szövetségi parlamenti választások első próbájaként tekintettek rá. A kérdés az volt, hogy a választási eredményekben tükröződik-e majd a január óta fennálló és a német belpolitikát meghatározó úgynevezett „Schulz-hatás”. A Századvég Alapítvány elemzése a tényeket és a helyben szerzett tapasztalatokat foglalja össze.

A többség a kormánnyal ért egyet a felsőoktatási vitában

A Századvég Alapítvány felmérése szerint a lakosság döntő többsége támogatja a felsőoktatási törvény elfogadott módosítását. A megkérdezettek közel háromnegyede szerint nincs szükség népszavazásra a témában.

Magyarországnak az a híre a világban, hogy a magyarok nagy koponyák

Villáminterjú Márton Péterrel, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatójával.

Innováció nélkül nincs fenntartható fejlődés – interjú Márton Péterrel

Átfogó gazdaságfejlesztési stra­tégiát állít össze a Századvég Gazdaságkutató Zrt., amelynek alapját egy 13 részes – az egyes nemzetgazdasági területek aktuális kérdéseit megtárgyaló – konfe­­ren­cia­­­sorozat adja. Márton Péter vezér­igazgató szerint a hazánk szá­mára fejlődési potenciállal bíró sikerágazatok kihívásainak és a piaci szereplők azokra adott válaszainak ismeretében a magyar gazdaságban rejlő további lehetőségeket tudja kiaknázni a kormány.