EGYÉB ELEMZÉSEK, PUBLIKÁCIÓK


BREXIT NAPLÓK VI. - Így lépnek ki a britek: mit is jelent a gyakorlatban az 50. cikkely aktiválása?

2017. március 29-én Theresa May brit miniszterelnök az 50. cikkely benyújtásával hivatalosan is elindította a kilépési tárgyalásokat az Európai Unióval. A Századvég Alapítvány elemzése összefoglalja, hogy mi az 50. cikkely és hogyan alakulhat majd a tárgyalási folyamat.

Az EU a római csúcs után: az ünnep véget ért, a viták folytatódnak

Az elmúlt időszak történései erősen megkérdőjelezték az Európai Bizottság által szabott centralizációs irányokat. Ilyennek mondhatjuk a Brexit népszavazáson, az osztrák elnökválasztáson, valamint a holland választásokon megmutatkozó kritikákat, melyeket a választók szavazataikkal fogalmaztak meg az EU felé. Ezek az eredmények egyúttal kérdéseket vetettek és vetnek fel az EU jövőjével kapcsolatban is. Az Egyesült Királyság kilépéséről szóló népszavazást követően több tagállamban is felmerült: referendumot lehetne tartani az európai uniós vagy éppen az eurózóna tagságról. E folyamatok komoly árnyékot vetettek a születésnapi ünnepségére készülő Európai Unió jövőjével kapcsolatos találgatásokra, vitákra. Nem is minden ok nélkül. Hiszen a közösség történetében először fordul elő, hogy egyik tagországa elhagyja az Uniót, illetve egyre több tagországban erőteljesebbek a jelenlegi működéssel szembeni ellenérzések.

Az NGO-k mint politikai szereplők

A Századvég Alapítvány tanulmányt készített az NGO-k (non-governmental organization; nemkormányzati szervezetek) befolyásszerzési technikáiról és az ezekkel kapcsolatos aggályokról. A tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-kat a hazai közéletben pontatlanul civil szervezetként aposztrofálják, azonban működésük jellege hangsúlyosan eltér a többtízezer hazai finanszírozású civil szervezetétől. Ilyen – külföldi forrásból gazdálkodó – NGO például az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor vagy az Eötvös Károly Intézet.

BREXIT NAPLÓK V. - Megakasztja-e a Lordok Háza a Brexitet?

Az elmúlt egy hét során a Theresa May vezette brit kormányzat két szimbolikus vereséget is szenvedett a brit parlament felsőházában. A brit felsőház ugyanis meggyőző többséggel elfogadott két módosítást a kormányzat Brexitet elindítani szándékozó törvényjavaslatához. Az esemény kapcsán érdemes lehet megvizsgálni, hogy a Lordok Háza mennyiben tudja megakadályozni a brit kilépési folyamatot.

BREXIT NAPLÓK IV. - Mi lesz az európai állampolgárokkal a Brexit után az Egyesült Királyságban?

David Davis Brexitért felelős miniszter február végén úgy nyilatkozott, hogy a jövőben sem várható, hogy az Egyesült Királyság elzárkózik az alacsony szakképzettségű munkavállalók foglalkoztatásától. Úgy látja ugyanis, hogy évek kellenek ahhoz, hogy a britek betöltsék az ilyen állásokat. A miniszter kijelentése két szempontból is fontos: egyrészt érdemes áttekinteni az üzenet politikai hátterét, másrészt hogy mi várható a már kint elő európai uniós munkavállalók, illetve azok tekintetében, akik jelenleg, vagy a jövőben terveznek munkát vállalni az országban.

BREXIT NAPLÓK III. - Kik követhetik a britek példáját?

Az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról szóló népszavazását követően a hírekben „divatos” témává váltak a további kilépés, vagy kilépésekről szóló készített írások. Az Európai Unió jövőjével foglalkozó elemzésekben, cikkekben több országgal kapcsolatban is felvetődött, hogy az elkövetkező időszakban akár a britek példáját követve újabb referendumokra, s esetleg kilépésekre kerülhet sor.

BREXIT NAPLÓK II. - Lesz-e skót népszavazás a Brexit kapcsán?

A Brexit kapcsán a skót kormányzat részéről ismét felmerült annak lehetősége, hogy az ország elszakadjon az Egyesült Királyságtól. A népszavazáson ugyanis a skót szavazók többsége, mintegy 62 százaléka az ország további Európai Uniós tagságát támogatta. Ráadásul az Európai Unió a 2014-es skót népszavazás során is kulcskérdés volt.

BREXIT NAPLÓK I. – politikai lehetőségek és gazdasági következmények

Theresa May 2017. január 17-i beszédében felvázolta az Egyesült Királyság tárgyalási kiindulópontját az Európai Unióból való kilépés kapcsán. Ebben megerősítette, hogy az Egyesült Királyság a jövőben nem kíván az Egységes Piac tagja maradni.

Külhoni magyar fiatalok magyarságtudata

Rendhagyó lapszámmal jelentkezett a Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet (KMKI) kiadásában megjelenő folyóirat, a ME-dok múlt évi 2. száma. A szokástól eltérően a szerkesztőség egyetlen Kárpát-medencei felmérés eredményét közli: miképpen élik meg magyarságukat a Magyarország határain kívül élő fiatalok?

A nemzetközi indexeknek komoly hiányosságai és korlátai vannak

A különböző nemzetközi szervezetek és NGO-k által készített nemzetközi indexek egyre nagyobb publicitásnak örvendenek. Bár a gazdasági teljesítményt mérő mutatók (GDP, GNI) valódi hasznát számos kutatás és kutató megkérdőjelezi, a sokkal elvontabb fogalmakat és nehezen behatárolható területeket mérő indexek elfogadottsága (versenyképesség, demokrácia, politikai vezetés teljesítménye) lényegében nem megkérdőjelezett. Pedig megvizsgálva ezeket a mutatókat, sokkal aggályosabb részleteket találunk.

Budapest a 75. legélhetőbb város – Mit jelent ez a gyakorlatban?

A Mercer LLC. ismét elkészítette a világ legélhetőbb (Quality of Living) városainak listáját. Az összeállításban Budapest a 75. helyet szerezte meg. A Mercer 230 várost hasonlít össze élhetőségi szempontok alapján, ennek tudatában kijelenthetjük, Budapest a középmezőny felsőházában szerepel.

Kutatás az Emberi Jogok Világnapja alkalmából

December 10-e 1948 óta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának elfogadásának és kikiáltásának tiszteletére, az Emberi Jogok Világnapja. Ebből az alkalomból a Századvég Alapítvány – hasonlóan az előző évhez, idén is – közvélemény-kutatást végzett, amelyben azt vizsgálta, hogy az állampolgárok számára mennyire fontosak az alapvető jogi ismeretek, milyen élethelyzetekben találkoznak és igényelnek jogi tájékozottságot, milyen a bizalom a joggal foglakozó személyek és szervek felé.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint nem sérti a véleménynyilvánítás szabadságát a politikai reklámok közzétételének korlátozása

z Egyesült Királyságban tilos bármiféle fizetett politikai hirdetés közzététele a hagyományos elektronikus médiában. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a héten megszületett döntésében az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban állónak mondta ki a brit szabályozást, és elismerte, hogy a – negyedik alkotmánymódosításon alapuló magyar szabályozáshoz hasonló – brit modell hozzájárulhat egy demokratikus társadalomban folyó politikai verseny kiegyenlítését célzó egyenlő feltételek biztosításához.

Helyi és nemzetiségi önkormányzati választások 2014

Az önkormányzati választásokról szóló tanulmány összefoglalja a helyi és nemzetiségi önkormányzati választási rendszerre vonatkozó alapvető ismeretket, illetve az egyes választási határidőkhöz, határnapokhoz megfelelő magyarázattal szolgál.

Századvég elemzés a szakpolitikai kommunikációról

A választási kampányba fordulással a magyar politikai életben a kommunikáció jelentősége növekszik. A 2014-es országgyűlési választások közeledtével a pártok számára kulcskérdés, hogy szakpolitikai elképzeléseiket hogyan emelik be a kommunikáció főáramába, tesznek-e kísérletet erre egyáltalán. A Századvég Alapítvány megvizsgálta, hogy a különböző politikai pártok szakpolitikai terveiket, lépéseiket hogyan fogalmazzák meg a lakosság számára. A következőkben tapasztalataink főbb gondolati tanulságait foglaljuk össze, illetve egy konkrét gyakorlaton, a KIM területi közigazgatás átalakításának példáján és a „Segíthetünk?” kampány értékelésén keresztül bemutatjuk az ágazati politikák kommunikációjának trendjeit.