Brexit naplók VII. - Miért van szükség az előrehozott választásokra?


Theresa May brit miniszterelnök váratlanul bejelentette, hogy június 8-án előrehozott választásokat kíván tartani. A javaslatot másnap a brit parlament elsöprő többséggel hagyta jóvá, így az országnak a Brexit tárgyalások megkezdése mellett egy új választás lebonyolítására is fel kell készülnie. Bár a brit sajtóban már márciusban megjelentek olyan hírek, hogy a kormányzat még tárgyalások megkezdése előtt ilyen lépésre készülhet, a bejelentés mégis felkészületlenül érte a nemzetközi közvéleményt. Ebben nagy szerepet játszhatott az is, hogy korábban May többször is kijelentette: teljesen kizárt egy előrehozott választás. Mi vezethette a brit miniszterelnököt e váratlan lépés megtételére, s az milyen lehetőségeket, illetve kockázatok hordoz a Konzervatív Párt számára?


Egy új választás lehetséges indokai

Theresa Maynek számos oka lehetett az előrehozott választások kiírására, a legfontosabb azonban egyértelműen saját parlamenti támogatottságának a növelése. A konzervatívoknak jelenleg csekély, 17 főből álló parlamenti többségük van, amely nem biztosít nagyobb manőverezési lehetőségeket a kormányzat számára. Számos korábbi kutatás rámutatott, a parlamenti képviselők többsége nem támogatta a Brexitet, így fennállt annak a veszélye, hogy a miniszterelnöknek az EU-val folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan folyamatos harcot kellett volna folytatnia a brit parlamentben is. Az ellenzéki pártok már az 50. cikkely aktiválásáról szóló törvényjavaslat vitája során is igyekeztek rákényszeríteni elképzeléseiket a kormányzatra. Ehhez pedig bizonyos esetekben néhány renitens konzervatív képviselőt is sikerült megnyerniük.

Érdemes azt is kiemelni, hogy az Európai Unióval való tárgyalási folyamat várhatóan 2019 tavaszán járna le, tehát már a következő, 2020-ban tartandó választás kampány időszakában. A kampányt az EU vezetői arra felhasználhatnák, hogy egy kedvezőtlen megállapodást kényszerítsenek rá az Egyesült Királyság vezetésére. Ezt erősíti, hogy az ellenzéki pártok több esetben is kijelentették, nem fognak elfogadni egy a számukra, illetve az ország számára előnytelen megállapodást. May lépésének köszönhetően azonban a következő választásokra csak 2022-ben kerülhet sor, így a megválasztott brit kormányzatnak a tárgyalási folyamat alatt már nem kell számolnia egy választással is. A szakértők többsége szerint ráadásul a kétéves tárgyalási periódust egy további 2-3 évig tartó átmeneti időszak követheti, amelyben véglegesítenék a megállapodás minden elemét. Így a most júniusban megválasztott kormányzat nem csak a kétéves tárgyalási periódust vezényelhetné le, hanem az azt követő átmeneti időszakot is – nagyobb stabilitást nyújtva ezzel az Egyesült Királyságnak, valamint nagyobb lehetőséget a kormányzatnak elképzelései megvalósításához.

May az új választások kiírásával egyúttal meg is szabadulhat elődje, David Cameron hagyatékától. A brit politikai rendszerben a kampányprogramoknak és ígéreteknek kiemelt szerepe van, megszegésük az ország íratlan szabályainak súlyos megsértésének számít. Theresa May az elmúlt hónapok során az adóemelés és az oktatáspolitika kérdésében is látszólag szembe akart menni Cameron választási ígéreteivel, azonban a közvélemény felháborodása miatt elállt e lépésektől. Egy új választási programmal azonban már nem kell figyelembe vennie Cameron korábbi ígéreteit és felhatalmazást kaphat saját elképzeléseinek megvalósítására. A jelenlegi miniszterelnök a választást egyúttal arra is felhasználhatja, hogy megszabaduljon Cameron korábbi fontos szövetségeseitől. George Osborne korábbi pénzügyminiszter – akire a Brexit népszavazás előtt sokan Cameron lehetséges örököseként tekintettek – már bejelentette, hogy nem szándékozik indulni a választásokon. Ugyanígy döntött a párt korábbi elnöke, Sir Eric Pickles is, aki Cameron alatt a helyi közigazgatásért felelős miniszter volt. Egy új program egyúttal eloszthatja az úgynevezett „hard Brexit” körül kialakult kétségeket is. A népszavazás óta mind az ellenzék, mind pedig az Európai Unió részéről megjelentek olyan interpretációk, hogy a brit választók valójában nem tudták, miről döntenek. Ha ugyanis a választók tudták volna, hogy az Egyesült Királyságnak nem csak az Európai Uniót, hanem a közös piacot és a vámuniót is el kell hagynia, akkor vélhetően nem szavazták volna meg a kilépést. Egy új választási programmal, amelyben May esetleg egyértelműen felvázolja kilépési stratégiáját, a konzervatív párt határozottan eloszthatja ezeket a véleményeket. Ezáltal May világos és egyértelmű felhatalmazást kaphat saját kilépési víziójának a megvalósításához.

Választási esélyek

Egy sikeres választással tehát Theresa May megnövelheti támogatottságát és legitimitását nemcsak a többi párttal, hanem a konzervatív oldalon belüli ellenzékével szemben is. Ráadásul nagyobb parlamenti többség birtokában az EU-val folytatott tárgyalásokban is hatékonyabban tudja érvényesíteni akaratát. A közvélemény-kutatási adatok szerint a brit miniszterelnöknek komoly esélye van arra, hogy jelentősen megnövelje támogatottságát a parlamentben. A felmérések szerint a Konzervatív Párt mintegy 17 százalékkal vezet a Munkáspárt előtt. Ilyen nagy különbségre mintegy 10 éve – Gordon Brown miniszterelnökké választása óta – nem volt példa. Szakértők szerint a párt 100, de akár 150 új parlamenti mandátumot is szerezhet. A felmérések azt is megmutatják, Theresa May népszerűsége és a választók belé vetett bizalma messze meghaladja az ellenzéki politikusokét. A Munkáspárt jelenlegi vezetője, az erősen baloldali programot képviselő Jeremy Corbyn kifejezetten népszerűtlen a választók körében. A legfontosabb szakpolitikai kérdésekben – mint a bevándorlás, vagy a gazdaságpolitika – a választók többsége szintén a Konzervatív Pártot tartja kompetensnek. Sokak szerint megismétlődhet a Munkáspárt 80-as évekbeli mélyrepülése, amikor a párt kommunista fordulatot véve több választást is elbukott Margaret Thatcherrel szemben. Corbyn saját párttársai körében sem népszerű, elmozdítására már több kísérlet is történt a párton belül. Részben ennek is köszönhetően már 12 munkáspárti képviselő jelezte, nem kíván indulni a júniusi választásokon. A választási kampány, valamint a felkészülési idő rövidsége szintén Theresa Maynek kedvez, hiszen szinte lehetetlenné vált Corby leváltása, s az ellenzéki pártoknak kevés idejük van új választási programok elkészítésére. Az idő rövidsége ráadásul megnehezíti egy ellenzéki összefogás, vagy koalíció létrehozását is.     

Kockázatok

Ahogy láthattuk, a legtöbb felmérés könnyű győzelmet jósol a Konzervatív Párt számára. May lépése ugyanakkor több szempontból is erősen kockázatos lehet. A legfontosabb kockázati tényező egy esetleges ellenzéki összefogás lehet. A 2015-ös választás során például 10 olyan választókerület is volt, ahol végül kevesebb, mint 500 szavazat döntött a jelöltök között – végül ötben született konzervatív győzelem. Alapvetően az is megállapítható, hogy a konzervatívoknak összességében kevesebb biztos választókerületük van, mint a Munkáspártnak. Így a jelöltek koordinált visszalépésével a főbb ellenzéki pártok esetlegesen megakadályozhatnánk, hogy a konzervatívok többséget szerezzenek a parlamentben.

 

Az ilyen típusú választási együttműködésnek azonban nem igazán vannak hagyományai a brit politikai rendszerben és egyelőre a Munkáspárt is elvetette egy ilyen együttműködés lehetőségét. Ráadásul egy sokszínű választási szövetség a választókat el is riaszthatja, hiszen akkor egy instabil koalíciónak kellene lebonyolítania az ország EU-ból való kilépésének komplex folyamatát. Szintén felmerült, hogy egy ilyen ellenzéki összefogás esetleg visszafordíthatná a kilépési folyamatot is. Ez azonban erősen valószínűtlen, hiszen a Munkáspárt is megosztott e kérdés kapcsán. Így csak egy úgynevezett „soft Brexitet”támogató koalíció létrehozása lehetne elképzelhető, ugyanakkor könnyen lehet, hogy ezt a Liberális Demokraták nem támogatnák. Összességben tehát elmondhatjuk, hogy egy ellenzéki összefogás kialakulásának nagyon csekély esélye van.

May lépése szintén kockázatos lehet Észak-Írországban, illetve Skóciában. Mindkét országrész lakói ugyanis többségében ellenezték a Brexitet, így a júniusi választások során felerősödhetnek az elszakadási törekvések.  Észak-Írországban a márciusi választások óta (amin a vártnál rosszabbul szerepeltek az unionista erők) nem sikerült kormánykoalíciót létrehozni. A bizonytalan helyzet kedvezhet az elszakadást támogató pártoknak, bár érdemes megemlítenünk, hogy egyelőre az unionista erők készülnek választási összefogásra, az elszakadás pártiak pedig elzárkóztak ettől.

 

A Skót Nemzeti Párt egy második elszakadási referendumra készül. Theresa May ettől egyelőre határozottan elzárkózott arra hivatkozva, hogy az Európai Unióval folytatott tárgyalások időszaka nem megfelelő egy újabb népszavazás megtartása. Az előrehozott választás kiírásával azonban May valamelyest aláásta saját korábbi érvrendszerét, hiszen ha a tárgyalások alatt meg lehet tartani egy országos választást, akkor nem lehet akadály egy újabb skót népszavazás sem. A Skót Nemzeti Párt ezért a választásokat egyértelműen egy második népszavazás elérésére akarja felhasználni. A párt 2015-ben az 59 elérhető mandátumból 56-ot megszerezve történelmi győzelmet ért el Skóciában. Bár szakértők szerint ilyen arányú győzelemre jelenleg kevés esélye van a pártnak, az jól látható, hogy a skót választási kerületek többségét várhatóan így is meg fogják nyerni. A megszerzett felhatalmazással pedig érvelhetnek amellett, hogy a skótok többsége igenis támogatja egy második referendum megtartását, kényelmetlen helyzetbe hozva ezzel a brit kormányzatot. A legfontosabb kockázat Theresa May számára tehát egy újabb skót referendum megtartása lehet.

Összességében tehát elmondható, hogy bár May lépése mindenképpen kockázatosnak minősül, valójában kevés esélye van annak, hogy a konzervatívok ne nyerjék meg a választásokat. Sőt, a párt erős támogatottsága, valamint az ellenzék jelenlegi helyzetének köszönhetően May valószínűleg jelentősen meg tudja szilárdítani parlamenti többségét.

 

Szerző:
Kiss István, vezető kutató