BREXIT NAPLÓK VIII. – Választási esélylatolgatás


Amikor Theresa May brit miniszterelnök 2017 áprilisában váratlanul bejelentette, hogy június 8-án előrehozott választásokat tartanak az Egyesült Királyságban, annak biztos tudatában tette, hogy pártja és a Munkáspárt között a felmérések szerint legalább 17 százaléknyi különbség van. A két párt közötti különbség néhány felmérés szerint az azóta eltelt nagyjából egy hónapban azonban gyakorlatilag eltűnt. A Századvég Alapítvány elemzésben ennek lehetséges okait vizsgálja, valamint bemutat négy olyan tényezőt, amely erősen befolyásolhatja a választások alakulását.


A konzervatív párt népszerűség-csökkenése?

Az elmúlt évek eseményei azt mutatják, hogy a közvélemény-kutatási eredményeket mindig érdemes némi szkepszissel vizsgálnunk. Az Egyesült Királyságban a közvélemény-kutatási eredmények mind a 2015-ös választásokon, mind a Brexit-népszavazáson hibás előrejelzéseket mutattak. A későbbi vizsgálatokból kiderült, hogy a fő probléma az volt, hogy a cégek felülbecsülték a fiatalok, valamint a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők választási hajlandóságát, s ezért összességében több baloldali választóval számoltak. Bár a kritikák hatására a legtöbb közvélemény-kutató cég átalakította módszertanát, továbbra is kétséges, hogy eredményeik mennyire tükrözik a valóságot.

A brit választási rendszer sajátosságai szintén nehezítik a helyzetet. Az, hogy egy párt országosan hány százalékon áll a csak egyéni választókerületekből álló választási rendszerben, nem feltétlenül szolgál indikátorként. Elég ha csak az előző választásokra gondolunk, amely során hiába kapott összességében több szavazatot országosan az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UK Independence Party, UKIP), mint a Skót Nemzeti Párt (Scottish National Party, SNP), előbbi csak 1 képviselői mandátumot szerzett, míg utóbbi 56-ot. Végezetül érdemes azt is kiemelnünk, hogy ha az összes felmérési eredmény átlagát vizsgáljuk, akkor a két nagypárt közötti különbség továbbra is nagyjából 7,5 százalék, tehát a felmérések többsége továbbra is konzervatív győzelemmel számol. Ennek ellenére kétségtelen, hogy a különbség jelentősen csökkent.

A népszerűségvesztés hátterében elsősorban a Konzervatív Párt körül kialakult botrányok állhatnak. Már a választások kiírása előtt felmerült, hogy a 2015-ös választások során több konzervatív jelölt is kijátszhatta a választási pénzügyi szabályokat. A vádak szerint a szigorú kampányfinanszírozási szabályok miatt költségeit több képviselő is az országos és nem a választókerületi költségek között számolta el. Bár egy képviselő kivételével végül mindenkit felmentettek a vádak alól, a történet kétségtelenül nem tett jót a párt imidzsének.

A konzervatívok választási programja is sok kritikát kapott. Főként az időskorúak ellátásáról szóló passzusok. A párt eredeti elképzelései szerint a 100 ezer font feletti vagyonnal rendelkezőknek (ingó, vagy ingóság) fizetniük kellett volna szociális ellátásuk költségeiért. A tervezetet jelentős kritikák érték. Azzal vádolták a kormányzatot, hogy a legsebezhetőbb csoportot, a nyugdíjasokat támadja. A párt végül a kritikák hatására valamelyest átalakította elképzeléseit, de a hirtelen meghátrálás sokak számára azt az üzenetet sugallta, hogy a konzervatívok nem képesek megtartani az ígéreteiket.

Az sem feltétlenül segítette a konzervatívokat, hogy May nem vett részt a BBC által tervezett tévévitán, ami miatt sokan gyávasággal és megfutamodással vádolták meg a miniszterelnököt. Ez erősen rombolhatta a miniszterelnök korábbi erősember imidzsét. Ráadásul, ugyan végül előző hét pénteken a miniszterelnök részt vett egy szűkebb körű vitán a Munkáspárt vezetőjével, Jeremy Corbynnal, a műsort követők szerint azt inkább Corbyn nyerte meg. Talán a fentieknek is köszönhető, hogy a legfrissebb felmérésekben először fordult elő, hogy már többen nem szimpatizálnak a miniszterelnökkel, mint ahányan igen. Bár Corbyn továbbra is népszerűtlenebb Maynél, az ő népszerűségi mutatói az elmúlt hónapban jelentősen javultak.

Választást befolyásoló tényezők

A két párt között egyre jobban kiéleződő verseny miatt érdemes lehet megvizsgálni, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a választás végeredményét. Véleményünk szerint négy ilyen fontos befolyásoló erő azonosítható: a fiatalok mobilizációja, a skót függetlenség kérdése, a Brexit hatása, valamint az ország általános biztonságpolitikai helyzete.

Már a 2015-ös választásokon, majd a Brexit szavazás kapcsán is jól megfigyelhető volt, hogy az Egyesült Királyságban a korábbiakkal ellentétben már nem az osztály, illetve a vagyoni helyzet a legmeghatározóbb politikai törésvonal, hanem az életkor. A legfrissebb felmérések is ezt támasztják alá. Jól látható ugyanis, hogy a legalacsonyabb éves jövedelemmel rendelkezők körében a konzervatívoknak már nagyjából 20 százalékos előnyük van a Munkáspárttal szemben. A konzervatívok előnye bár kisebb mértékben, de ugyanúgy megfigyelhető a közép- és felsőosztálybeli szavazók körében is. Mást képet találunk azonban, ha életkor alapján vizsgáljuk meg a választókat. A 25 év alatti választók körében például 19 százalékos munkáspárti előnyt láthatunk, míg a 65 év felettiek között a konzervatívoknak óriási, majdnem 50 százalékos előnye van. Kérdés tehát, hogy a konzervatív program nyugdíjasokat hátrányosan érintő passzusai mennyire is fogják befolyásolni ezeket a számokat. A Munkáspárt erősen baloldali programja szintén egyértelműen azt célozza meg, hogy visszaszerezzék korábbi munkásosztálybeli választóikat. Végezetül fontos kérdés lesz, hogy a választások során mennyire is sikerül majd mobilizálni a választókat. A brit kormányzat adatai szerint a választásra mintegy 3 millió új szavazó regisztrált, akik közül 1 millióan 25 év alattiak. Az új szavazók megszólítása kritikus lehet majd a pártok számára.

Kétségtelen, hogy a jelenlegi választás egyik fő kérdése a pártok Brexithez, valamint az Európai Unióval folytatott tárgyalásokhoz való viszonya lehet. A Brexittel kapcsolatban a főbb pártok közül egyértelműen a konzervatívok képviselik a legkeményebb álláspontot. Elemzések szerint 58 olyan jelenleg munkáspárti körzet van, ahol a választók többsége a Brexitre szavazott és ahol végül kevesebb, mint 9 ezer szavazat döntött, s így billegő körzetnek számít. Ezekben a főként észak- és közép-angliai választókerületekben ráadásul 2015-ben az euroszkeptikus UKIP is jól szerepelt. Így, ha a konzervatívok sikeresen meg tudják szólítani ezeket a Brexitet pártoló szavazókat, könnyen többséget szerezhetnek ezekben a kerületekben. Ugyanakkor jól látható, hogy a Munkáspárt szándékosan nem foglalt állást a Brexit ellen, kampányában azzal érvelt, hogy a konzervatívok tárgyalási stratégiájával szemben, inkább egyfajta „puha” Brexitre lenne szükség, amelyben az ország esetlegesen továbbra is közös piac része maradhatna.  Érdemes azt is kiemelnünk, hogy Londonban és annak környékén több olyan jelenleg konzervatív többségű körzet is van, ahol viszont a választók többsége a Brexit ellen szavazott, így ott az ellenzéki pártok rabolhatnak el szavazatokat. Ugyanakkor ezekért a szavazókért nem csak a Munkáspárt, hanem a Liberális Demokraták is síkra szállnak, akik a Munkáspárttal ellentétben egyértelműen kiálltak a Brexittel szemben. A választásokon tehát erősen kérdéses, hogy a korábbi pártszimpátiák, vagy inkább a Brexithez való viszony befolyásolják majd a választókat. Szintén érdekes lehet majd látni az esetleges taktikai átszavazásokat is, amely főként a kisebb pártokat érintheti majd negatívan.    

Skóciában a választás főként a skót függetlenségi törekvésekről szólhat. Nicola Sturgeon az SNP vezetője már az év elején bejelentette, hogy a Brexit miatt ismét népszavazást szeretne tartani az ország függetlenségéről. A felmérések alapján azonban a skótok többsége továbbra sem támogatja az ország elszakadását és egy újabb referendum kiírását. Ennek fényében nem meglepő, hogy az SNP választási kampánya során szándékosan nem a függetlenség kérdésére, hanem a Brexitre fokuszált. A skótok többsége ugyanis nem támogatta a Brexitet, az SNP kampányában pedig azzal érvelt, hogy a tárgyalások során még fontosabb az országrész megfelelő képviselete a brit parlamentben, amit csak ők láthatnak el. Ezzel szemben a konzervatívok egyértelműen azzal kampányolnak Skóciában, hogy azok, akik nem akarnak elszakadni az Egyesült Királyságtól, csak rájuk adhatják a voksukat. Más erő ugyanis nem lesz képes megakadályozni az ország elszakadását. A konzervatívok taktikája működhet, ugyanis a felmérések azt mutatják, hogy a párt a második legnépszerűbb erő Skóciában, jelentősen megelőzve a régióban mélyrepülésbe került Munkáspártot. A skót választók számára tehát fontos kérdés lesz, hogy inkább a Brexithez, vagy a skót függetlenségi törekvésekhez való viszonyulások befolyásolja majd szavazatukat. 

Végezetül nagyban befolyásolhatják a választási eredményeket az elmúlt hónapokban történt terrortámadások. Az elmúlt hetek bizonytalan biztonságpolitikai helyzete az események frissessége és aktualitása miatt könnyen lehet, hogy a legfontosabb tényező lesz a csütörtöki választásokon. Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a terrortámadások általában a jobboldali pártoknak kedveznek, amelyek jellemzően szigorúbb bevándorláspolitikát és erősebb rendészeti fellépéseket támogatnak. A brit konzervatívok számára azonban a terrortámadások lehetséges hatása nem egyértelmű. May ugyanis korábban belügyminiszter volt, így egyrészt érvelhetünk amellett, hogy megvannak a megfelelő szakmai kompetenciái, az ellenzék azonban érvelhet amellett is, hogy korábbi nem megfelelő munkája miatt csökkent a biztonság az országban. Az ellenzék már támadta is a kormányt azzal, hogy a megszorítások miatt az elmúlt hét évben több ezer fővel csökkent a rendőri állomány száma, ami szerepet játszhatott a közbiztonság csökkenésében. A kormánypárt szigorúbb bevándorláspolitikája viszont a konzervatívoknak kedvezhet, ahogyan Corbyn korábban erősen pacifista nézetei, valamint olyan nyilatkozatai, amiben sokak szerint pozitív színben tüntette fel az IRA ír terrorszervezetet.

Azt láthatjuk tehát, hogy a brit előrehozott választások a korábbi várakozásokkal ellentétben szorosabb versenyt hozhatnak. Továbbra is a Konzervatív Párt győzelme várható, azonban esetleges többsége, valamint annak végleges mértéke erősen függhet a fentebb ismertetett tényezők befolyásától.

Szerző:
Kiss István, vezető kutató, Századvég Alapítvány