Kiadványbemutató: Kisebbségi jogok, érdekképviselet, autonómia


A Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Századvég Alapítvány közös szervezésében 2017. március 20-án került megrendezésre a „Kisebbségi jogok, érdekképviselet, autonómia” című könyvbemutató, ahol bemutatásra került a Századvég folyóirat Autonómia száma, A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című kötet, valamint a Kisebbségi Szemle folyóirat választási száma.


A külhoni magyarság megmaradása attól függ, hogy az autonómia területén sikerül-e előrelépni vagy sem, a magyar érdekérvényesítés pedig egyenesen arányos a külhoni magyar pártok választási sikerével - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az eseményen. A kormányfő helyettese beszédében a tudomány, a közigazgatás és a politika szövetségét hangsúlyozta. Ha ezek közül a bármelyik is hiányzik, meggyengül a külhoni magyarok érdekérvényesítő képessége.

Semjén Zsolt a külhoni magyar pártok választási eredményeit elemző kötetről kiemelte: a magyar érdekérvényesítés a külhoni magyar pártok sikerétől függ. Akkor lehet védeni a magyar érdekeket, ha a magyar pártok ott vannak az önkormányzatokban és lehetőleg ott vannak az adott ország parlamentjében, vagy kormányzati szerepet vállalnak. Magyarországról azt támogatják, hogy az adott nemzetrész minél egységesebben jelenjen meg - mutatott rá, és úgy fogalmazott: ha egység van, eredmény is van.

 Ez különösen a parlamenti választásokon fontos, ugyanis nem engedhető meg, hogy olyan konstrukciók induljanak, amelyeknek nincs reális esélyük a parlamentbe való bekerülésre, csak néhány szavazatot elvisznek. Helyes, hogy a külhoni magyar pártok részei az európai pártcsaládoknak, de egy határon túli magyar párttól olyan "ideológiai ortodoxia" nem várható el, mint egy magyarországi tömörüléstől.

Összegzése szerint a magyar karakter, a magyar közösség érdekképviselete mellett az is fontos, hogy a külhoni magyar pártoknak a többségi nemzet felé is legyen világos és vállalható mondanivalójuk. Semjén Zsolt példaként a Vajdasági Magyar Szövetséget hozta. Kitért arra is, hogy a környező utódállamok a magyarság asszimilálásában érdekeltek, míg Magyarország a magyarság fennmaradásában.

A miniszterelnök-helyettes a rendezvényén a nemzetközi témákról szóló kötet kapcsán hangsúlyozta: a nemzetközi jogon és precedensen alapul minden követelésük. Az autonómia témáját körüljáró kötetről szólva kijelentette: a külhoni magyarság megmaradása attól függ, hogy az autonómia területén előre tudnak-e lépni.

Az autonómia egyfelől cél, másfelől jövőkép, az autonómiaköveteléseket soha nem szabad feladni – mondta el Semjén Zsolt. Minden közösségnek a saját koncepcióját kell elkészítenie, nincs egységes elv, és nem Budapestről kívánják megmondani, mi a jó az adott magyar közösségnek. A kimunkáláshoz ugyanakkor minden segítséget megadnak.

Az is fontos, hogy az adott ország közössége "szokja" az autonómia gondolatát, majd hozzátette: először "őrjöngés, kiborulás, támadás, utána hümmögés, elutasítás, a végén párbeszéd" van.

A magyarság soha nem kért olyat, amire az unióban ne lenne precedens, és amit ne tudnának alátámasztani. Ha elfogadják, hogy létezik olyan jog, ami más nemzeteknek, nemzetrészeknek jár, de nekünk nem, akkor azt fogadnánk el, alávalóbbak vagyunk más nemzeteknél – zárta beszédét Semjén Zsolt.

A bemutatón Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke méltatta a Századvég folyóirat Autonómia számát, melyet Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa mutatott be a hallgatóságnak. Dr. Pákozdi Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem docense A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című kötetről tartott előadást, Tokár Géza pedig a Szlovákikai Magyarok Kerekasztala képviseletében mutatta be a Kisebbségi Szemle folyóirat választási számát.

Forrás: MTI, Századvég


Galéria