E kötet szereplői, ha nem is egyforma mértékben, de valamennyien formálták a magyar történelmet – a rendszerváltásnak, rendszerváltozásnak vagy rendszerváltoztatásnak nevezett folyamatban. Irányították az állampártot, szervezeteket alapítottak, szervezték a különböző mozgalmakat, vitatkoztak a kocsmai, a társasági és a tárgyalóasztaloknál, benn ültek a parlamentben, egyesek a miniszteri vagy miniszterelnöki bársonyszékben. A különböző spekulációkkal ellentétben az általuk elbeszélt események hitelesek, érvényesek, vagyis perdöntőek a folyamat előkészítettségéről, megtervezettségéről, a háttéralkukról ma is zajló vitában. Arról az állítólagos összeesküvésről, amely Magyarországot már a reményteli újrakezdés pillanatában romlásba taszította. Nem voltak előre elkészített forgatókönyvek sem Nyugaton, sem Keleten, és nem voltak titkos társaságok, melyek a szálakat kézben tartva az egész folyamatot mozgatták. Folyamatosan alakultak a víziók, az elképzelések, a stratégiai és taktikai tervek a különböző érdekcsoportok háza táján. Lépésről lépésre változott a politikai színkép, módosultak az erőviszonyok.
A szocialista rendszert felbomlasztó folyamatnak megvolt a maga belső logikája, mert a meghozott és meg nem hozott döntéseknek, a megtett és a meg nem tett lépéseknek mindig minden politikai szervezetben meglett a következményük. Emberek buktak, mások hirtelen felemelkedtek, egyesek bizonytalankodtak, mások heveskedtek, de mindez akkor, abban a rendkívül dinamikus, felgyorsult időszakban egyetlen irányba mutatott, és a pártállami kommunista diktatúrát felszámoló folyamattá adódott össze.
Ez a kötet nem egyéb, mint további, bár remélhetőleg élesen látható ecsetvonás azon a készülő képen, amely a magyar történelemnek e korszakát a maga összetettségében és szépségében ábrázolja. Bihari Mihály nyilatkozata
|
