A Nemzeti Érdek a Századvég Alapítvány gondozásában megjelenő gazdaság- és társadalompolitikai folyóirat, amely a Magyarországon fősodorként megjelenő gazdaság- és társadalomszervezési elképzelésekkel és javaslatokkal vitába bocsátkozó megközelítések bemutatására vállalkozik. A folyóirat útjára bocsátása arra a megfontolásra épült, hogy a szakpolitikákról folytatott hazai diskurzusban a fősodort a rendszerváltás óta meglehetősen egyoldalú értékkötődéssel jellemezhető vélemények dominálják, ráadásul mindez együtt jár a mainstream álláspontok bírálhatatlanságának előfeltevésével. Valójában még az is kétséges, hogy egyáltalán érvényesül-e Magyarországon a szakpolitikai kérdések stratégiai megközelítése, vagy inkább csak a globalizáció kilencvenes években átvett fundamentális érv- és magyarázatrendszere, illetve annak többé-kevésbé reflektív kritikája uralja a politikai és/vagy szakmai közbeszéd színtereit.

A folyóirat alapítói úgy látták, hogy a hazai policy-diskurzusokból egyaránt hiányzik a doktrínáktól mentes, racionális stratégiai mérlegelések színtere és kultúrája. Kétségtelen, hogy a doktrínáktól elszakadó stratégiai gondolkodásnak hazánkban nem kedvezett a rendszerváltás óta eltelt több mint másfél évtizednyi időszak. A négyéves kormányzati ciklusok logikájára épülő hatalmi működés, a hatalom megszerzésének és megtartásának rövid távú, taktikai elemekből építkező programja nem biztosított terepet a közpolitikai gondolkodás stratégiai irányai számára. A magyarázat legnagyobb részt abban keresendő, hogy a hazai politikai elit részéről nem is igazán volt igény ilyen jellegű problémafeltevésekre, vagyis a politikai verseny meghatározó mozzanatait szakpolitikai stratégiai megfontolások gyakorlatilag nem befolyásolták. A stratégiák között ennek következtében nem alakulhatott ki igazi verseny. Így vált lehetségessé, hogy a dogmatikus vitathatatlanság státuszába betonozott társadalom- és gazdaságpolitikai ideológiák a rendszerváltástól mindmáig képesek voltak megőrizni a társadalmi és gazdasági döntések feletti dominanciájukat.

Ma ugyanakkor a gazdaság- és társadalomszervezés kívánatos irányára vonatkozó uralkodó dogmák tévedhetetlenségét egyre többen megkérdőjelezik. Az elmúlt több mint másfél évtizedben kialakult társadalmi berendezkedést számos kritika éri, a radikálisabb kritikusok már egyenesen az alapszerkezet megváltoztatásának a szükségessége mellett érvelnek. Tény viszont, hogy a szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos vitákat még mindig felülírja a politikai elitcsoportok napi küzdelmeihez igazított magyarázatok és ellenmagyarázatok mindent maga alá gyűrő dialektikája.

Hol is tartunk most tehát? A rendszerváltás óta eltelt közel két évtized során nem tudott kialakulni Magyarországon olyan intellektuális platform, amely a különféle ideológiai, érték- vagy érdekalapú kommunikációnak, javaslatoknak, elemzéseknek egyenrangú, rendszeres és egyúttal intézményes megjelenést, ezzel együtt a nyilvánosság lehetőségét biztosította volna. A most elindított Nemzeti Érdek a nyilvánosságnak ezt a hiányzó színterét igyekszik biztosítani.

A folyóirat ezt a misszióját azzal a filozófiával kívánja teljesíteni, amely szerint az egyes gazdaság- és társadalomszervezési kérdések eltérő megközelítéseiben ugyan mindig különféle érték- és érdekmotivációk érvényesülnek, a nemzetállami keretek között értelmezett közjó figyelembevételének azonban meg kell határoznia az azonosság momentumait is. Az eltérő koncepciók mérlegelésében, a javaslatok társadalmi és nemzetgazdasági következmények értékelésében a közjónak minden esetben a középpontban kell állnia, világosan meghatározva az egyes javaslatok, opciók várható következményeire vonatkozó becsléseknek, költség-haszon kalkulációknak, az előnyök és hátrányok mérlegelésének fő dimenzióját.

A folyóirat speciális küldetése így abban áll, hogy a nemzetstratégiai megközelítés fórumaként jelenjen meg mind a szakpolitikai diskurzusokban, mind a tágabb értelemben vett szakértelmiségi közbeszéd színterén. Ilyen minőségében a Nemzeti Érdek egyaránt törekszik a policy-diskurzus és a társadalmi közbeszéd befolyásolására.

A folyóirat tehát egy olyan intellektuális együttműködésre csábítja olvasóit és szerzőit, amely a gondolkodás szabadságának és a közösségi érdekek szolgálatának harmóniájában keresi a rendszerváltás óta halmozódó, a magyar társadalomra és gazdaságra egyre nagyobb terheket rovó problémák megoldását. Arra biztatjuk minden kedves olvasónkat, és egyúttal leendő szerzőnket is, tartson velünk, és legyen részese a nemzeti érdekről szóló együttgondolkodásnak.