A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolának a pénzügyi világválság társadalmi kommunikációjáról kiadott tanulmánya szerint a pénzügyi világválság magyarországi megjelenésétől fogva azonnal a politikai csatározások retorikai terepévé és eszközévé vált. A kormány október 10-ig tagadta vagy bagatellizálta a pénzügyi világválság veszélyeit, majd egy száznyolcvan fokos fordulattal látványos válságkommunikációs offenzívába kezdett. A politikai érdekek és szándékok a kabinet tájékoztatási gyakorlatában is rendre felülírták a válsághelyzet korrekt bemutatásának szempontjait. Sok hazai véleményformáló és médium jelentős késéssel ismerte fel a Magyarországra leselkedő veszélyeket és nem fordított kellő figyelmet a válság várható hétköznapi hatásainak ismertetésére, a lakosság felkészítésére. Komoly aggályokat vet fel, hogy a polgárok olykor megtévesztő tájékoztatást kaptak az országban kialakult helyzetről, ami gátolhatta őket abban, hogy kellő időben, önálló és felelős döntéseket hozzanak saját egzisztenciális ügyeikben.

Ha országokról van szó, a márka szó használatától szinte mindenki idegenkedik. Valójában ugyanis "semmi újdonság nincs abban, hogy egy nemzetből márka lesz. Csak maga a megnevezés, hogy ’márka’, ez az új. A nemzeti image, a nemzeti azonosság, a nemzeti hírnév olyan kifejezések, amiket már régen használunk, és amelyek nem váltanak ki az emberekből olyan zsigeri utálatot, mint az a szó, hogy ’márka’.”]

Vírusmarketing a 2006-os választási kampányokban
Találós kérdés: melyik a legolcsóbb, leggyorsabb és egyben leghitelesebb reklámeszköz?
Hogy erre így nem lehet válaszolni? Dehogynem. Hát a pletyka.Akár szóban, akár írásban, akár e-mailen vagy éppen SMS-ben. A reklámszakmában a vírusmarketing kategóriájába sorolt „word-of-mouse” kampányok az utóbbi időben egyre szaporodnak. A politika erre különösen alkalmas terep, így a gerillamarketing nem maradt ki a 2006-os választási küzdelemből sem.

Egységes Magyarország márkára van szükség a gazdasági és kulturális versenyképesség javításához - mondja a nemrégiben felállított független Országmárka Tanács. De hol tart az országmárkázás Európában és milyenek a tapasztalatok.